Baba-mama

Az óvodai életet megelőzően a gyermekeknek és szüleiknek lehetőséget biztosítunk az ismerkedésre. Heti egy alkalommal, négy hetes turnusokban, baba-mama játszó délutánra várjuk az érdeklődőket. Itt az óvodai élet egy-egy elemével – szabad játék, ritmikus körjáték, formázás, uzsonna, mese – ismerkedhetnek életkoruknak megfelelő szinten a gyerekek, természetesen szüleik közreműködésével.

Csak egy szülő kísérje a gyermeket és a testvérek is maradjanak otthon!
Ha mindkét szülő szeretne betekintést nyerni az óvoda atmoszférájába, akkor érdemes az alkalmakat elosztani egymás között. Így tudjuk megőrizni az alacsony létszámot és biztosítani a nyugodt légkört.

Érkezéskor kérünk Titeket, hogy törekedjetek a csend megőrzésére, amely a gyermekek elmélyült szabadjátékát támogatja!

A kabátokat, cipőket az előszobában tudjátok letenni. A jobbra nyíló ajtón keresztül az öltözőbe, majd a függönyön keresztül a csoportszobába juttok.

Belépéskor egy kedves tekintettel köszöntjük egymást, tovább őrizve a csendet.

A szülő a gyermekével már az óvónő által megkezdett tevékenységbe érkezik meg,  az óvónő halkan énekel, az asztalnál cipókészítéssel várja a gyermekeket.

A szülőket kérjük, hogy keressenek maguknak egy szimpatikus helyet, ahova letelepedhetnek, kézimunkázhatnak.

A Waldorf óvónő nem azért beszél keveset, mert távolságtartó, hanem tudatos nevelési elv mentén. A Waldorf-pedagógia szerint a kisgyermek 0–7 éves korig leginkább utánzással tanul; nem magyarázatból, nem szóbeli utasításból, hanem a felnőtt tetteinek megfigyeléséből és utánzásából. Ha például az óvónő azt szeretné, hogy a gyerekek rendet rakjanak, akkor ő maga kezd el csendesen, egy ének kíséretével pakolni, a gyerekek pedig, a számukra már ismerős ének hallatán, bekapcsolódnak a pakolásba. 

Amikor az óvónő mégis beszél, az tudatos, lassú, nyugodt. A csend és a ritmus biztonságot ad, a túl sok szó megzavarhatja a kisgyermek belső nyugalmát. A csendnek fontos szerepe van a waldorf óvodai életben (ahogy a szabad “kiáradásnak” is az udvari játék során).Ezen elgondolás mentén kérünk benneteket, hogy ne beszélgessetek az alkalmak alatt!
A gyerekek feje fölött beszélt felnőtt témák megzavarhatják az elmélyült játékot.

A gyermek ebben az életkorban leginkább gesztusokból ért, s ezekre igen fogékony.
Ha olyan felnőttek veszik körül akik derűsek és valamiféle alkotó munkát végeznek, ez biztonságot ad neki. A baba-mama alkalmakon ez úgy valósulhat meg, hogy amíg a gyerekek szabadon játszanak, mi felnőttek kézimunkázunk. Otthonról is lehet hozni bármilyen kézimunkát, egyébként körmöcskézünk – ehhez való eszközök elő lesznek készítve,  apukák is pillanatok alatt megtanulhatják.

A gyermeket hagyjuk szabadon felfedezni, bízzunk benne, hogy a maga tempójában meg fog érkezni a térbe és megtalálja a számára érdekes és szerethető tevékenységeket.

A csoportszobában igyekszünk egy olyan teret megalkotni, amiben a gyerekek szabadon és önfeledten játszhatnak. Egyedül az évszakasztal kincsei azok, amelyeket csak a szemükkel csodálhatnak.

Az elpakolás és körjáték után a megterített asztal köré ülünk, asztali áldást mondunk és jóízűen elfogyasztjuk a  frissen sült cipót.  Fontos, hogy ilyenkor a gyerekek, evés közben, már ne menjenek vissza játszani, hiszen a játékok már a helyükre kerültek.

A baba-mama alkalmak az óvodai életet bemutató együttlétek, ahol ennek a megélése és befogadása van a középpontban. Az óvónő tartja a teret a gyermekek köré mint egy finom burkot, a figyelme ilyenkor a gyermekekre irányul. 

Egy-egy rövid kérdés megválaszolására az alkalmak lezárása után van lehetőség. Az összetettebb kérdések, beszélgetés az erre alkalmat teremtő szülői fórumokon, a tájékoztató szülői esten, vagy az óvónőket megkeresve van lehetőség.